A formátum szinte olyan, mint egy vázlatjáték, amelyben egy fiatal és elbűvölő pár, Jill és Ollie, visszaemlékezik arra, hogyan sikerült megszerezniük álmaik otthonát. Történetük akkor kezdődik, amikor felfedezik, hogy bekerültek egy kormány által támogatottnak tűnő lakásprogramba. Találkoznak egy furcsa, mindentudó nővel, Miss Dee-vel, aki felajánl nekik egy tökéletes ingatlant; az egyetlen probléma, hogy hiányoznak belőle az alapvető dolgok, például a víz és az áram. Azonban, amikor Ollie véletlenül megöl egy helyi hajléktalant, a ház csodával határos módon kap egy teljesen felszerelt konyhát. Fokozatosan a pár rájön, hogy a házi palotájuk szoba-ról szobára való megteremtése attól függ, hogy hajlandók-e hajléktalan embereket megölni.

Általánosságban úgy hangzik, mint egy Ionesco-darab az 1950-es évekből, amelyben egy abszurd kiindulópontot könyörtelen logikával követnek végig. Ridley darabja azonban sokkal finomabb, amennyiben bemutatja, hogyan készteti a kétségbeesés a tisztességes embereket arra, hogy elnyomják lelkiismeretüket. A darab központi eleme egy csodálatos monológ, amelyben Jill, aki szigorú keresztény neveltetést kapott, kifejezi a felebaráti szeretetbe vetett hitét. Fokozatosan azonban elkezdi ismételgetni az összes népszerű előítéletet a hajléktalanokkal szemben, míg végül meggyőzi magát arról, hogy egy új konyha megér egy emberéletet.

Michael Billington

RENDEZŐ: Botos Bálint
LÁTVÁNYTERVEZŐ: Bajkó Blanka-Alíz

JÁTSSZÁK:
Andrei Brădean, Ana Șușca, Szász Réka