Ibsen drámai szövegei a főszereplő önmegjelenítésére irányítják az olvasó figyelmét. Ezek a szövegek hajlamosak a középpontba helyezni egy központi alakot, a főszereplőt, két másik karakter között, akik mindegyike a főszereplő egy-egy meghatározott látásmódját képviseli: ki ő és hogyan kellene viselkednie. Jellemzően ezek a főszereplő önképei Oidipális értelemben érthetők meg. Vagyis a főszereplő egy anyai és egy apai figura között áll. A cselekmény során a főszereplő azonosul (vagy nem azonosul) az egyik figurával a másik helyett. Például a […]

A társadalom támaszai Karsten Bernick átalakulását követi nyomon, ahogy az apai figurával való azonosulásból az anyai figurával való azonosulásba lép át, míg a Vadkacsa főszereplője, Hjalmar Ekdal, nem tesz ilyen váltást. Ily módon Ibsen szövegei az Oidipális krízist egy átdolgozott formában ábrázolják.

Oliver W. Gerland

RENDEZŐ: Botos Bálint
DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐ: Bajkó Blanka-Alíz
ZENE: Bocsárdi Magor

JÁTSSZÁK:
Mátray László, Benedek Ágnes, Szőcs-Torma Márton, Gajzágó Zsuzsa, Fekete Zsolt, Szalma Hajnalka, Szakács László, Vass Zsuzsanna, Derzsi Dezső, Pignitzky Gellért, Nemes Levente, Kolcsár József, D. Albu Annamária, P. Magyarosi Imola