Kleist lerombolja annak a reményét, hogy az általa teremtett valóságokat rendezni lehetne.
Jobb elfogadni a zűrzavarral járó bonyodalmat, mint az éleslátás nevében egy illúziót védeni. Az illúzió, amelynek könnyen áldozatul esünk, azon alapul, hogy összekeverjük a szubjektív és az objektív zűrzavart. Mint Kleist zavarba ejtő forgatókönyveinek többé-kevésbé naiv olvasói, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a főszereplők egyszerűen félreértelmezik a helyzetet. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy határozottan állást foglaljunk a zűrzavarral szemben.
De igazából, Kleist lerombolja annak a reményét, hogy az általa teremtett valóságokat rendezni lehetne. Ha olvasatunkban a szereplő téved, lehetségesnek találhatjuk az ügy objektív megoldását, de ezzel valószínűleg megrekedünk saját szubjektív zűrzavarunkban.
Katrin Pahl
RENDEZŐ: Botos Bálint
DÍSZLETTERVEZŐ: Golicza Előd
JELMEZTERVEZŐ: Bajkó Blanka Alíz
Játsszák:
Moșu Norbert László, Kolozsi Borsos Gábor, Dávid A. Péter, Tamás Boglár, Pascu Tamara, Barti Lehel-András, Barta Boróka, Fodor Alain Leonard, Huszár Boglárka